Cél.jpg

Egy viszonylag nagyobb lélegzetvételnyi szünet után visszatérek a blogíráshoz.Bevallom őszintén, sokszor eszembe jutott, hogy telnek a napok, hetek, hónapok, én meg szarba hagyom az olvasóimat.Ez különösen akkor kezdett nagyon gáz lenni, amikor az emberek elkezdték kérdezgetni, hogy írom-e még a blogot és nem tudtam, hogy magamat, vagy őt basszam-e át.Inkább felálltam, és újra kezdtem.Szar érzés, amikor az embert indokolatlanul kirúgják, közben pedig azért, mert dolgozott, nem sikerülnek a vizsgái és még mindenki egy lúzernek is néz téged ezek eredményeként.Mert hát, vizsga időszak után, mikor valaki megkérdezi, hogy neked hogy sikerültek a vizsgáid, és azt válaszolod, hogy a munkád miatt nem sikerült, majd rákérdez, hogy egyébként hol is dolgozol,NA és mikor erre azt válaszolod,hogy sehol,mert kirúgtak,az ilyen duble facepalm...

Szóval,ki kellett valamit találni, ugyanis nem tervezek minimálbérért egy élelmiszerboltban eladóként dolgozni.Ha már lúd,legyen kövér,így találtuk ki az egyik barátommal, hogy meg kéne próbálni külföldi egyetemre bekerülni.Ki is választottuk a nekünk szimpatikus Dán egyetemet, 1hónnappal a jelentkezési határidő előtt.Önmagunkat meghazudtoló gyorsasággal csináltunk egy nemzetközi felsőfokú nyelvvizsgát és le is sikerült minden papírt adnunk időbe,így már csak várnunk kell az eredményre és összegyűjteni azt a hangyáni 500-700 ezer forintot,ami a kiköltözéshez és az iskolakezdéshez szükségeltetik.

Azért nem írtam 2hónapig,mert teljesen elveszett voltam.Nem tudtam mit kezdjek az életemmel,merre tovább.Szerintem a korombeliek átérzik,miről is van szó.Elkezdtem munkát keresni.Azért egy kicsit értetlenül állok az emberek előtt,mikor azt mondják,hogy nem lehet munkát találni.Nem a szart nem,csak nem olyat,amit mosolyogva-vígan boldogan fogsz csinálni.De a munka az munka.Találtam is állást, tőlem mindössze csak 1órára van tömegközlekedéssel, így beköszöntött életemben először az az időszak,amikor ténylegesen minden nap 6kor kelek.Ennél nagyobb szopást nem lehet elképzelni.És ennél már csak az a jobb,amikor egy 8órás munka után hazaérsz, és elgondolkodsz, hogy ez tényleg megéri? Egész nap robotolni, szívni a fogad, elviselni az alkalmazotti létet, azt, hogy téged is "bedarált" egy multi? És pont ezért kezdtem el ma írni, mert az elmúlt egy hónap alatt nem egyszer tele lett a tököm.

De úgy érzem, hogy sikerült megtalálnom a megoldást  és a helyes utat, úgyhogy ezzel azoknak szeretnék segíteni,akik hozzám hasonlóan robotolnak nap mint nap.
Első:Tedd le a poharat! -Jó,oké,nem azt ami a kezedben van.
Képzeld el, hogy tartasz egy vízzel mondjuk félig teli poharat (nem a félig teli vagy félig üres szarakodás jön) és gondolj bele, mennyire nehéz azt tartani mondjuk 1percig.Ebbe a vizes pohárba minden olyan szarság és szenvedés bele van oktojálva Babi néni által,amit a munkádhoz tudsz kötni.1percig nem kihívás tartani,de félóráig? Egy napig? Egy évig?
Eléggé leszakadna a kezed-vállad, mindened a végére.
Tehát,miután kijössz a munkahelyedről,iskolából,óvodából,elmegyógyintézetből, tedd le a poharat, és foglalkozz azzal, ami jó kedvre derít, amit szeretsz csinálni. Ez az egyetlen megoldás, különben életed végéig egy elbaszott pohártartó leszel!!!!

A másik, amit még csak 78923487 ezerszer írtam le, de talán nem lehet elégszer hangsúlyozni, ugyanis én magam is sokszor elfelejtem mi is az, amiért kűzdök: tűzz ki célokat, és küzdj meg értük. Lehet persze kis szar célokkal hitegetni magad,de ezzel csak magaddal szúrsz ki,senki mással.Merni kell nehéz,távoli,de mégis elérhető célokat megálmodni, és azokat szem előtt tartva küzdeni a célért.A legjobb,ha felosztod lépcsőkre, legalábbis nekem ez vált be, és szépen step by step mész előre,néha 1-et hátra,de csinálod,csinálod,csinálod.Én már odaáig süllyedtem,hogy már amikor csak tudok, Dániával kapcsolatos blogokat olvasok.Persze nekem is jöttek a "segítő" szándékú furakodó "ismerősök" akik totál idiótának néznek, amiért itt akarod hagyni az országot.De ezekkel felesleges foglalkozni, véleménye minden embernek van, bátorsága már csak kevésnek.


álmok.jpg

Szóval, nincs megállás, mától indul újra az írás, ez itt a reklám helye,kövessetek facebook-on,twitteren,az autópályán, a buszon, ahol akartok.Én Judik Balázs voltam, és ahogy mondani szokták:
I'M BACK BITCHES!

A bejegyzés trackback címe:

https://idealnewgeneration.blog.hu/api/trackback/id/tr895189595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.