Már egy jó ideje gondolkodtam azon, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést, vagy sem.De ma úgy gondoltam, hogy miért is ne, hiszen annyi ember magára veheti most azt a sokszor emlegetett inget, hogy a végére szinte biztosan fel kell öltöznünk.

Visszatérek a nő-férfi témára,hiszen az egészségünk utána talán ez a legszerteágazóbb téma és rengeteg kérdést vet fel bennem.
Volt ma egy érdekes beszélgetésem egy egyetemista lánnyal, aki pár mondatba levezette, miért is nincs barátja.Szerinte, az ellentétes nem mind a szexi,dekoratív lányokra bukik és mit sem törődnek a nők belső értékeivel.A legfontosabb a férfiaknak, hogy a minél gyorsabban ágyba vigyék a nőket és ha ezt nem sikerül, akkor tovább állnak.Ezért nincs barátjuk az olyan lányoknak, akikért meg kell küzdeni. Hát lófaszt.
A nők rohadtul nem azt várják, hogy valaki tisztelje őket,meghódítsa és mindent megtegyen érte.Bárcsak így lenne,talán mindenki jobban járna.Ez a legnagyobb színjáték és álca,amivel mostanában nap mint nap találkozom.Regényeket tudnának írni a tökéletes férfiról és mikor megkapják,akármennyire is igyekszik a másik,egészen biztos, hogy azt a beképzelt tuskó faszt fogják választani inkább, aki nem ír vissza az sms-ére,nem veszi fel mikor hívják és mindig lemondja a megbeszélt találkozót.
Azt szeretik,ha semmibe veszik őket,szinte már tárgyként kezelik néha.Ez különösen igaz a fent említett dekoratív nőkre.(Nem véletlenül használom ezt a szót,hiszen ez tökéletesen kifejezi, hogy ez csak a külső, szó sincs másról.) Ők különösen élvezik,amikor jön végre egy férfi, aki nem borul le a lábuk előtt és próbálja meg lehozni a csillagokat, hogy meghódítsa, hanem nekik is van kiért küzdeni és így tovább.Na de, akkor most hogy is van? Ki küzd kiért? Eddig arról volt szó,hogy a férfinak kéne megküzdeni a nő bájaiért,nem pedig fordítva. Mikor változott meg minden annyira, hogy a nők gyakorlatilag csak azokkal hajlandók foglalkozni, akik leszarják őket?
Én nem vagyok pesszimista, csak realista és voltam már úriember, aki elvitte a barátnőjét randizni elég drága étterembe,virágot vettem,apunak-anyunak bort és még sorolhatnám a lovagi tetteket, de mégis hopp-on maradtam.De voltam már bunkó paraszt is és sajnos, rá kellett jönnöm, ez az, amit manapság igényel a szebbik nem.Csak azt nem értem, hogyha ezt a 2emberből 2 nem élvezi, akkor mi a fasz értelme van és minek ez a hatalmas színjáték.Shakespeare azért kurvára tudta mi a helyzet, már a 16.században megmondta, hogy "színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő".
Egyébként, hogy ne legyen egyoldalú a bejegyzés, szerintem rohadt szarul csinálják a férfiak is.Nem véletlen, hogy a nők nem mernek néha már komolyan venni bennünket, hiszen ha azt látják, hogy egyes férfiak a pöcs méretüket kompenzálva próbálják szinte trófeaként gyűjteni a megdugott nőket, akkor az nem a megbízhatóságról ad tanúbizonyságot.Igenis tudni kell időt szentelni az udvarlásra,randira,arra hogy mondjuk egy este csak simán hazakísérd a lányt, vagy hogy egyáltalán jobban megismerjétek egymást.Mondjuk ez a szöges ellentéte annak, amit a fentebb leírtak alapján elvárnak a mai "nők", de hát ez van, a remény hal meg utoljára!

Judik Balázs

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.